TIMELAPSE
Time-lapse fotózás egy olyan technika, mikor a felvett képkockák sebessége jóval lassabb a lejátszott képkockák sebességénél.
Látványosabban mondva: az idő fotózása.
Time-lapse technika használatával képesek vagyunk az elmúló időt megragadni és látványossá tenni. A dolog szépsége épp ugyanaz,
mint a csúfsága: az elmúló idő. Hogy gyönyörű videókat tudjunk készíteni, ahhoz az egész eseményt real-time végig kell fotózni,
hogy utána visszajátszva az egész percek alatt leperegjen.
Hogyan működik a time-lapse technika?
A filmek leggyakrabban 24 frame / másodperccel készülnek, ami azt jelenti, hogy a képernyő minden másodpercben 24 különböző képet
vetít le egymás után. Ennek következtében normál körülmények között a kamerák filmfelvételkor másodpercenként 24 képet rögzítenek.
Mivel a felvételi és a lejátszási sebesség is 24 képkocka másodpercenként, a képernyőn látható film valós idejű sebességgel halad.
Néhány klasszikus téma time-lapse fotózáskor:
- - felhők és csillagászati jelenségek
- - építmények felépítése
- - városi forgalom
Ezt a technikát gyakran használják tömegek, forgalom fotózásához, de a televíziós műsorokban is megjelenik. A technikával lehetőség van
arra, hogy a fotózott témának a valóságban alig érzékelhető mozgását, fejlődését folytonos felvételeket idéző mozgóképként érzékeltessük.
Mindezek következében a technika alkalmazása rohamos ütemben, széles körben terjed. A time-lapse-fotózás legelőször Georges Méliès
"Carrefour De L'Opera" című, 1897-es munkájában jelent meg. A technikát a biológiai folyamatok megjelenítésére elsőként Jean Comandon
alkalmazta a Pathé Frères cég kiviselőjeként 1909-ben, úttörő munkáját Roman Vishniac folytatta 1915-1918 között. A timelapse-fotózás
1920-as évekbeli megjelenésére az Arnold Fanck által készített, hegymászók életét bemutató Bergfilm-ekben, mint például az 1926-ban készült
The Holy Mountain-ban láthatunk példákat.
Ezek alapján a 12 képkocka/másodperccel felvett film kétszer gyorsabb a felvett téma valós idejű mozgásánál. Általánosságban elmondható,
hogy a 8-22 képkocka/másodperces felvételek lejátszásakor érezhetően felgyorsított mozgást látunk, az ennél kevesebb képkocka/másodperc
használatával készült felvételek, pedig már a time-lapse kategóriába esnek - habár ezen a szaknyelvi megkülönböztetések még a filmkészítői
körökben sincsenek kőbe vésve.
Ugyanezen elv használható videós és mindenfajta digitális fotózási technikánál. Mindazonáltal egészen az utóbbi évekig, a videó kamerák nem
voltak képesek különböző frame-értékekkel felvételeket készíteni.